2018. március 30., péntek

A JOSZ állásfoglalása a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási pályázatának lebonyolításáról



A szakmai közösség, a jelnyelvi tolmácsok és a siket és nagyothalló ügyfelek is értesülhettek már a 2018. április 1-jétől 2021. március 31-ig tartó időszakra támogatást nyert tolmácsszolgálatokról. A nyertes pályázóknak ezúton is gratulálunk és kívánunk (további) jó munkát.

Arról is értesülhettek az érintettek, hogy a HÍD Jelnyelvi tolmácsszolgálat, illetve a Máltai Szeretetszolgálat Vas megyében nem nyert támogatást. A hír hallatán összeszaladt a jelnyelvi tolmácsok és a jelnyelvhasználók közössége, és spontán próbált eligazodni a kialakult helyzetben a fejetlenség és teljes tanácstalanság dacára.

Korábban már kétszer előállt ehhez hasonló helyzet: szintén az új pályázat életbe lépése előtti utolsó munkanapon értesült a nem nyertes pályázó arról, hogy a következő munkanaptól nem kap finanszírozást a munkája folytatásához. Idén a munkaidő végén kiküldött tájékoztató e-mailekkel kapcsolatban felmerült kérdésekre legkorábban négy nap múlva kaphatnak választ a pályázók. Ez több szempontból is felveti a pályázatkiíró felelősségét, megnehezíti a tolmácsszolgáltatás folyamatos nyújtását, és létbizonytalanságba sodorja a szolgáltatást nyújtókat.

A szolgáltatók és az ügyfelek szempontjából a legkomolyabb praktikus nehézséget a következő időszakra előre leszervezett tolmácsolási megbízások ellátása jelenti. 2012-ben és 2015-ben például csak az akkor legnagyobb nyertes budapesti tolmácsszolgálat segítőkészségének és rugalmasságának volt köszönhető, hogy a már folyamatban lévő megrendeléseket azok a jelnyelvi tolmácsok tudták ellátni, akiket az ügyfelek kiválasztottak, és nem maradt ellátatlan eset. A SVOE jelnyelvi tolmácsszolgálatának megszűnésével a Korner, a Korner megszűnésével a HÍD tolmácsszolgálatnál gyakorlatilag a következő munkanaptól főállású vagy szabadúszó státuszban megjelentek a tolmácsszolgálat nélkül maradt tolmácsok, és lehetőséget kaptak az újrarögzített megrendelések teljesítésére. 

Budapesten, ha nem is könnyen, de megoldható ez, de egy kisebb megye esetében erre nincs is lehetőség, ahogy most Vas megye esetében, a szomszédos megyék szolgálatai óraszámuk alapján nem jogosultak kiegészítő keretre, így szabadúszóként nem tudják foglalkoztatni a munkahely nélkül maradt tolmácsokat. A Vas megyei megrendeléseket a nagy távolságok miatt nem tudják átvállalni a szomszédos szolgálatok sem rövid, sem hosszabb távon. 

Így a megrendelők érdekei is sérülnek, hacsak a munkanélkülivé váló tolmácsok önkéntes munkában el nem látják az eseteket. Ezt az ügyfelek sem várják el tolmácsoktól, így a szolgálat újraindulásáig visszatérnek a szívességi tolmácsolásra, azaz képzetlen rokonok, ismerősök, vagy szívességi alapon és juttatás nélkül a munka nélkül maradt jelnyelvi tolmácsok tolmácsolnak, így gyakorlatilag visszavetik a tolmácsszolgálatok létrejötte előtti állapotokba a megyét.

A jelnyelvi tolmácsok mint munkavállalók, valamint a fenntartók mint munkaadók számára kiszámíthatatlan és embertelen helyzetet teremt, hogy az alkalmazás feltételei egyik napról a másikra előzetes értesítés és felkészülési lehetőség nélkül szűnnek meg azért, mert az előző támogatási időszak utolsó munkanapján kapják meg az értesítést a pályázat eredményéről.

Ez ugyan pro forma munkajogi problémát nem biztos, hogy felvet, hiszen a tolmácsszolgálat a munkatársait határozott idejű szerződéssel is foglalkoztathatja a támogatási időszak végéig, de a beszámolók elkészítése a gyakorlatban mindenképpen áthúzódik a következő hónapra. A szolgálat fenntartásához és működtetéséhez szükséges bérleti és közüzemi, valamint távközlési és egyéb szolgáltatói szerződéseket sem tudja a fenntartó felbontani egyik napról a másikra. Az idei esetet még tetézi, hogy az ünnepek miatt az első munkanap már harmadika, azaz még rugalmas hozzáállás esetén se lehet elsejével lemondani egy-egy szerződést, vagy kiürítve átadni egy bérelt helyiséget.

A vidéken munkanélkülivé váló tolmácsok helyzete még nehezebb, mivel sokan nem a lakhelyükön élnek és dolgoznak, tehát munkanélküliként kell fenntartaniuk az albérletüket a lemondási idő végéig, és még nehezebben találnak új munkát a kevesebb lehetőség miatt. Ha mégis sikerül munkát találniuk, akkor a szolgálat újraindításakor már nem valószínű, hogy visszatérnek és lesz elegendő számú képzett tolmács a szolgáltatás működtetéséhez.

A pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma és a lebonyolító Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. első alkalommal, 2012-ben bizonyára nem számított arra, hogy egy több éve működő jelnyelvi tolmácsszolgálat pályázata sikertelen lesz, bár a pályáztatás sajátosságaiból adódóan már akkor is számolnia kellett volna ezzel a lehetőséggel, hiszen mindig megjelenhetnek új pályázók a már meglévő pályázói körben, a versenyeztetés magában hordozza a lehetőséget. 2018-ra azonban erre volt is már több precedens. 

A pályázat kiírásának tervezésekor számításba kellett volna venni, hogy a pályázati eredmények közzétételét követően legalább 30 napra szükségük van a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra, hogy folyamatban lévő ügyeiket és szerződéseiket lezárják, munkájukat át tudják adni, és tájékoztatni tudják ügyfeleiket, nekik is lehetőséget biztosítva az átállásra.

A jelnyelvi tolmácsok szakmai érdekképviseleti szervezeteként nagyon sajnáljuk, hogy a pályázatot kiírója és lebonyolítója a pályázatok kiírása előtt nem egyeztetett a megelőző támogatási időszakok tapasztalatairól és az új kiírások szakmai tartalmáról sem a szolgáltatást végzőkkel: a szakmai közösség képviselőivel, a szolgáltatást szervezőkkel, sem pedig az igénybevevők érdekvédelmi szervezetével.

A konzultáció hiányában nem volt lehetőség arra, hogy az idő előrehaladtával változó gyakorlati és szakmai szempontok megjelenjenek a pályázat szakmai tartalmában (pl. a tolmácsszolgálat működési feltételei között ne szerepeljen a már senki által nem használt fax megléte, a munkalapok elévülése), és további szempontok jelenjenek meg a pályázat technikai részleteinek kidolgozásában (pl. csak elektronikus formában való benyújtás vagy a fent említett pályáztatási határidő). A szakmai beszámolókban ugyan a szolgáltatások szakmai vezetői ezeket rendre jelzik, ezek azonban mégsem jelennek meg a szakpolitikai tervezésben.

Az érdekvédelem és a szakmai közösség nemcsak az észrevételeit nem tudja érdemben kifejteni, ágazati visszajelzést sem kap munkájáról, sem hivatalosan közzétett statisztika, sem összefoglaló szakmai beszámoló, sem szakmai fórum formájában.

A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége levélben küldi el állásfoglalását a pályáztatónak és a lebonyolítónak, kifejezve, hogy örömmel üdvözölné az eszmecsere lehetőségét akár szűkebb szakmai megbeszélés, akár széleskörű nyitott fórum formájában. Illetve továbbra is áll az EMMI Fogyatékosságügyi Főosztálya és az FSZK Magyar Jelnyelvi Programirodája rendelkezésre szakmai kérdésekben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése